Folytatódó ellenállás

9. péntek

Az Elnöki Tanács az államigazgatás legfőbb szervévé a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, és törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert.

Megkezdődik a Honvéd Karhatalom szervezése. Kibocsátják a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását követeli meg.

A Széna térnél és a Vajdahunyad utcánál szórványos harcok folynak. A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására. Vadászgépekről és nehéz-tüzérséggel folyamatosan lövik a városrészt.

Bajánál Budapestről és Dunapenteléről menekülő felkelők vonulnak Jugoszlávia felé.

A Mecsekben a szovjetek tüzérségi tűz alá veszik a felkelők főhadiszállását.
Tarjánnál a Budapestről Ausztria felé menekülő felkelők konvojára szovjet páncélosok tüzet nyitnak. A szovjetek bevonulnak Oroszlányba. Király Béla Nagykovácsiban a nemzetőrség maradványaival védelemre rendezkedik be.

A szovjetek közlik Kádárral, hogy a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre és társai nem távozhatnak Jugoszláviába.

Az ENSZ második rendkívüli közgyűlésén újabb határozatokat fogadnak el a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

10. szombat

A Kádár-kormány 8-15 százalékos béremelést hirdet, és megszünteti a gyermektelenségi adót. Az 1. sz. Karhatalmi Tiszti Ezred megkezdi működését.
Nagy Imre Rankovic jugoszláv követnek küldött levelében kijelenti: nem hajlandó lemondani.

Budapesten szórványos harcok folynak.

A Magyar Vöröskereszt élére kormánybiztost neveznek ki. A Nemzetközi Vöröskereszt újból megindítja a segélyszállítmányokat.

Kiutasítják a Budapesten tartózkodó lengyel újságírókat.

A szovjetek támadása miatt a mecseki felkelők a Kelet-Mecsekben lévő Kisújbányára vonulnak vissza.

Letartóztatják a Békés Megyei Forradalmi Tanács tagjait, emiatt sztrájkba lépnek a békéscsabai üzemek. Sátoraljaújhelyen a nemzetőrség leteszi a fegyvert. A szovjetek bevonulnak Dorogra és Esztergomba. Nagykovácsinál a szovjetek megtámadják a Király Béla vezette nemzetőregységet. Rövid ellenállás után a felkelők nyugat felé menekülnek.

A Kádár-kormány elfogadja az ENSZ-segélyt. Svájci javaslat egy konferencia összehívását látja jónak a négy nagyhatalom, valamint India részvételével.

A jugoszláv kormány fenntartja a menedékjogot Nagy Imre és társai számára.

11. vasárnap

Ülést tart az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága, ahol Kádár János beszámol forradalom alatti tevékenységéről. Ugyanaznap mondja el november 4-e utáni első rádióbeszédét.

A mecseki felkelők Kisújbányán rendezkednek be. Baranya megye ipari és bányaüzemeinek küldöttei tanácskozásukon felhívást fogadnak el, melyben elítélik a Kádár-kormányt és követelik a szovjet csapatok kivonulását.

Tito pulai beszédében ellenforradalomnak minősíti a magyarországi eseményeket, és a szocializmus bukásának veszélyével indokolja a szovjet intervenciót. Ugyanakkor a körülmények kényszerével magyarázza a jugoszláv vezetés beleegyezését.