A Tarantói öböltől 40 kilométerre, a szárazföld belsejében található középkori városka tipikusnak mondható a térségben, a hosszú lankákra épített házak lakói egykor kukoricát és gabonát termeltek.
A település múltja 1060-ig vezethető vissza, amikor a terület Arnaldo érsek, Tricarico püspöke tulajdonába került. 1891-ben még 2000-en lakták a házakat, annak ellenére is, hogy a térségben nagyon komoly mezőgazdasági problémákkal küzdöttek. Éppen ezért 1892 és 1922 között 1300-an költöztek Észak-Amerikába, majd a földrengések, földcsuszamlások és a háborús emberveszteségek teljesen elnéptelenítették a várost. 1959 és 1972 között katasztrófák sorozat sújtotta a térséget, a maradék 1800 lakost a közeli Craco Peschierába költöztették, és a középkori utcák a mai napig üresen állnak.
forrás:http://mult-kor.hu/20080812_szellemek_kisertenek_az_elhagyott_iparvarosokban?print=1 |